Lóri elindult

Az első lépések még jó egy hónapja megtörténtek, aztán hosszú szünet következett. Az utóbbi két hétben viszont Lóri napról-napra látványosan fejlődött a járásban, először kapaszkodás nélküli felállásból tett pár lépést, aztán minden nap párat hozzátett az előző napi tudományhoz. Most már végig tud menni egy szobán esés nélkül és a küszöb sem jelent gondot. Járás közben dudorászni szokott, talán így koncentrál. :)
De nem csak a mozgásban történt nagy változás, hanem korábban írtam, hogy már sok szót próbál utánunk mondani (még mindig az "elme" és az anya a favorit :). Pár napja pedig már betehetem az ágyába úgy is, hogy nem aludt még el, de amint leteszem, hasra fordul és már próbál is aludni. Régen emiatt mindig sírás volt és fel is állt az ágyában egyből, nagyon szemrehányóan nézve.
És nagyon bújós is lett Lóri. Tegnap elmentünk egy bevásárlóközpontba Tomival, Anyukámmal és Apukámmal, és ő a fiú szakasszal tartott. Egy óra múlva találkoztunk és kaptam egy nagy mosolyt, mikor meglátott és egy hatalmas ölelést is! :) Puszit is szívesen ad már, néha puszit is dob (kicsit mamókásan cuppog ilyenkor :). És újra szívesen szopizik, bár az elmúlt pár hétben azt hittem, biztos elválasztódni készül, olyan hamar megunta a szopikat. Hát, ennyit az én anyai megérzésemről. :)