Egy éve ilyenkor...

2009. szeptember 26-ra voltam kiírva Lórival, de egészen addig még fájásaim sem voltak.
Aztán másnap este - pont egy éve -, épp lefekvéshez készülődtünk Tomival, mikor furcsán éreztem magam és jött az első - mint utólag kiderült - jóslófájás. Ezután egészen szabályosan jöttek a fájások, de nagyon rövid időre néha még el tudtam aludni. Tomival teljes izgalomban voltunk egész éjszaka, a szülésznővel is tartottuk a kapcsolatot, de az ő tanácsára csak reggel indultunk be a kórházba. (Most nem mesélem el az egész történetet, majd szerdán :)
Olyan érdekes, hogy ezeket a dolgokat a nők szinte sosem felejtik el és egy év elteltével úgy érzem én is, mintha csak tegnap történt volna minden...
Ma pedig már egy majdnem egy éves alszik édesen a másik szobában :)

Keresztlányunk szülinapja

Sára keresztlányunk mindösszesen 4 nappal idősebb Lórinál, így valószínűleg minden évben együtt ünnepeljük majd a gyerekek szülinapját Tomi családjával :)

Nem csak ennek kapcsán jut eszembe a tavalyi év, amikor - miután Nyíregyházára költöztem - sógornőmmel együtt jártunk nagy pocakkal a nőgyógyászhoz és egyéb vizsgálatokra is. Vagyis nagy pocakom inkább csak nekem volt, nádszálvékony sógornőmön nem is igazán látszott, hogy babát vár :) Én szeptember 26-ra voltam kiírva, ő két héttel később, de Sára kicsit sietett, Lóri pedig még jól érezte magát odabent.
Tegnap szerencsére gyönyörű időnk volt, a sógoromékhoz mentünk ki ebédre és este jöttünk haza.
Szegény pici Sára - tényleg picike, 7500 gramm :) - az első fogaival küzd, így éjszaka is rosszul aludt, délután meg egyáltalán nem tudott elaludni. Pedig nagyon hancúrozott a három gyerek, Lóri el is fáradt és jót aludt idegen helyen is.
Sára és Lóri leginkább egymás ajándékával játszott, Sára triciklit és ruhákat kapott, Lóri pedig fa játékokat. Mindhárom gyereknek nagyon tetszett a tricikli, a két kicsi élvezte, ahogy tolták őket, Gréti pedig már ugyan túlnőtte a járgányt minden szempontból, mégis mindig beleült :)
A jó időben a gyerekek a kertben is tudtak játszani, Lóri a macskákat is megkergette a füvön :)

Sára és Gréti:
Sógoromék:
Apa és fia:

Gyerekek:

Kirándulás Sárospatakon

Tomi már régóta mondogatta, hogy elmehetnénk kirándulni egy napra a környékre, aztán fogta is magát és kivett egy nap szabadságot. Imádom a tavaszt és az őszt, ilyenkor a legeslegjobb kirándulni :)

Lóri felavatta az új autósülését, amiben rögtön közel másfél órát aludt (ilyenre is rég volt példa, ha Anyukámékhoz megyünk - ami 2,5-3 órás út - csak 3/4 órát szokott), remélem mindig ilyen jókat szunyókál majd benne.
Gyönyörű a sárospataki vár, és bár az utóbbi években az akadálymentesítésre is költöttek, a vár melletti kavicsos úton még a babakocsit is nehéz volt tolni...
A vár kívülről:

Belülről:
A várbeli séta után a belvárosban néztünk körül, ahol nagyon sok szép régi épület található.
Hazafelé megálltunk Tolcsván, ahol Tomival sokszor eltöltöttünk pár napot. Tolcsva arról is híres, hogy egy itteni kirándulás alkalmával kérte meg a kezemet Tomi :) Bár a lánykérés egész pontosan a regéci várban történt meg :)
Ha erre járunk, a Sajgó Pincészetből mindig viszünk haza bort. Idén Lóri is részt vett egy kis bórkóstolásban :)

Szép napunk van ma

Így indult a napunk:

Ma van Anyukám 57. szülinapja. Lórival reggel felhívtuk skype-on és felköszöntöttük Halász Judit Boldog születésnapot című számával :) Mi voltunk az elsők, ráadásul az ünnepelt is elfelejtette, milyen nap van ma :)
Aztán Lórival meghallgattuk még az Alma együttestől a Ma van a szülinapomot, ezzel is hangolódunk Lóri első szülinapjára, ami egy hét múlva lesz. A tanyás lányoktól ihletet kapva én is sütöttem tojásmentes piskótát, hozzá a krémet pedig rizstejből és vaníliapudingból készítettem. Lórinak is és Tominak is nagyon ízlett, úgyhogy ilyet biztosan csinálok még.

Íme a próbatorta, melyre Lóri választotta a marcipánt:

Lóri egyre ügyesebb, ma sokszor állt fel kapaszkodás nélkül és lépkedett párszor, eddig csak napi egy-kétszer produkált ilyesmit.
Képek a ma esti játékáról:

Segíts Daninak!

Dani három és fél éves, bűbájos kisfiú, akit egy hete műtöttek agydaganattal. Még a kórházban lábadozik, de szerencsére egyre jobban érzi magát.
Dani egy éves kistestvérével, Marcival és szerető szüleivel, Emivel és Zolival él. Nekik sohasem jutott volna eszükbe ilyesfajta segítségkérés, de Emi barátnői segítő szándékkal egy blogot indítottak:
http://segitsdaninak.blogspot.com/
Segíteni a következőképpen tudsz:
1. Kiteszed a logót és a linket a blogodon.
2. Magad is benevezel kreatív ajándékok készítésére a segítségnyújtók részére. Ez bármilyen saját készítésű dolog lehet.
3. Magad is benevezel a segítségnyújtók közé, és cserébe kapsz kézzel készített ajándékot.
Ezeket persze lehet külön-külön, vagy megteheted mindet is. Nézz be a Segíts Daninak blogra, és csatlakozz! Ötleteket is várunk, és segítséget is a dolog lebonyolításához!

Első bejegyzésem

Lóri már lassan egy éves. Néha nem is hiszem el, olyan gyorsan eltelt ez az egy év. Nem túlzok, ha azt mondom, ez volt életem legmozgalmasabb éve :) Egyre inkább azt érzem, nagyszerű dolog anyának lenni! Már régóta mondogatja Lóri, hogy "annya", de ma először hívott ébredés után. Fantasztikus érzés volt :)
Ez az első közös képünk Lórival, még a kórházban készült a szülés utáni napon. Tomi itt látta meg először Lórit.