Nénóóóóóóóó

Marci gondolkodik

Lóri fagyizik

Lóri és az ő motorja

Marci megérkezett

2011. június 20-án 9 óra 3 perckor Marci végre megérkezett közénk. Súlya 3300 g, hosszúsága 51 cm.

Nagyon szerettem volna természetes úton szülni, ez végül nem sikerült. Programozott császár volt, mert mint Lórinál, nem indult be a szülés, a méhszáj is teljesen zárva volt és a méh is nagyon el volt vékonyodva.
A kórházban 5 napot töltöttünk, szerencsére Marci ügyességének köszönhetően nagyon hamar beindul a tejci. A felépülés úgy tűnik, hosszabb lesz, mint Lóri születésekor volt, de napról-napra könnyebb és nagyon jó itthon lenni a két kisfiammal :)
Lóri szeretgeti-puszilgatja az öccsét, reggel általában Marcinak köszön először és ha hazajön, egyből Marcit keresi. Remélem ez még sokáig így marad :) Egyelőre egy szobában vannak, mivel Marci elég sokat eszik egyszerre, így éjszaka 1-2 alkalommal kel, de általában akkor sem ébreszti fel Lórit.

Szókincs

Összeszedtem végre Lóri szókincsét, amire már régen készültem :)

anya, apa, mama, mami, papa, baba, babi, dédi, néni, bácsi, Heni, Gabi, Gréti, Sára, Dani;

kutya, cica, mica, cicamica, cin (egér), nyuszi, béka, kakas, béka, pipi, bee (bárány), maci, háp/hápi (kacsa), hangya, bogár, pók, szószó (madár), csigabiga;

hapö/hapci (virág), pikam (pitypang), fa;

autó, kicsi piros autó, motor, bici (bicikli), kami (kamion), hajó, nénó (minden autó, amin megkülönböztető jelzés van), Thomas (mozdony);

alma, keksz, sajt, hamm, kanál;

garázs, kapu, ajtó, ablak, kulcs;

kék, szép, csúnya, kicsi;

nem, ja (igen), jójó, semmi, tessék, szia, pápá, kukucs, köszi;

séta, gyere, inni, inni koma (inni kérek), hoza (hozom), nyoma (nyomni), alszik, nézd csak, sír, tudtam, nyita (nyitva);

sapka, hinta, szemi (szemüveg), tiktak (óra), dada (labda), cici, pis (pisi), kaka;

tó, víz, vizes, pancsi;

kosz, koszos, szösz;

haj, szem, orr;

oda (ez néha jaga), ott is, ó ne, jajj, ajjaj;

bibi.

Gergő keresztelője

Kétszeres keresztanyuka lettem május 22-én, van egy keresztlányom, Sára és most már egy keresztfiam, Gergő is.
Kicsit féltünk, Lóri hogy viseli majd a szertartást, de meglepetésünkre egy hangja sem volt. A templom egyik hátsó sorában ült Papával és Mamával és nagyon megszeppent, majd Papának dőlve elszenderült. :)
Számomra nagyon megható volt a keresztelő, most már felelősséget érzek Gergőért is. De biztos a hormonok is befolyásolják az érzékenységemet. :)
Gergő is nagyon jól bírta, aztán csatlakozott az alvó Lórihoz, Papa meg őrizte az álmukat az autónál. :)
Az ebéd is nagyon jól sikerült, Lóri és Gergő továbbra is nagy szeretettel és érdeklődéssel néznek egymásra. Hamarosan jöhet majd az együtt játszás is. :)

Lóri Szegeden

... és tánc

Ismét tánc

Falun

Itt a jó idő és úgy gondoltam, kihasználjuk, hogy még mozoghatok (szülés előtt egy hónappal már nem nagyon merek majd utazgatni közel 200 km-t), valamint Lóri is élvezi a falusi létet Anyukáméknál, így majdnem egy hetet Gerendáson töltöttünk.
Lóri tavaly tavasszal a kakas kukorékolásától egyszer annyira megijedt, hogy aztán annak hallatára is sírni kezdett, most meg állandóan a kert végébe vágyott, hogy megnézze a szomszéd nénik kakasát, pipijeit, barikáit és kecskéit.
Minden nap sétáltunk a faluban, látott sok traktort, szekeret, és kis játszótársa is akadt Lórinak :)
Papának füvet nyírni is segített :)

Egészség

Egy-egy betegség kapcsán mindig rájövök, hogy nincs fontosabb az egészségnél. Mikor meg a birtokában vagyunk, valahogy nem értékeljük...
Az egész dolog 3 hete, szombaton kezdődött, Lóri levert lett, kedvetlen és lázas. Enni és inni se nagyon akart, ami nem jellemző rá, ezért torokfájásra gondoltunk. Vasárnap délután elvittük az ügyeletre megnézetni - és megnyugodni. A nem túl szimpatikus doktornő egyből antibiotikumot, Augmentint írt fel, heveny mandulagyulladást diagnosztizálva. Hétfőn már hasmenés és hányás is párosult a betegséghez, és mivel féltem a kiszáradástól, bevittük a nappali klinikára, az ügyeletre már elvből nem mentünk... Bent is tartottak bennünket a fertőző osztályon. Lóri 3 infúziót kapott egy napig, kedden délelőtt még nagyon ment a hasa. Szerencsére szerdára kiderült, hogy a székletében nincs Rota-vírus és jobban is lett, csütörtökön már hazajöhettünk.
Mi is túlestünk a betegség hasmenős részén, hogy mi se maradjunk ki a jóból. :)

És kilenc nappal ezek után, amikor már azt hittük, minden szép és jó, és épp Anyukámékhoz tartottunk Húsvétra, Lóri sugárban hányni kezdett a kocsiban... Visszafordultunk, itthon adtam Lórinak egy Daedalonetta-kúpot, és letettük aludni. Délután már magas lázzal ébredt (39,7), így lázcsillapító kúpot és hűtőfürdőt is be kellett vetni. Szerencsére sok folyadékot ivott, ami megnyugtatott kicsit bennünket, hogy nem szárad ki, este még hányt egyszer és újra felment a láza 39 fok fölé, de éjszaka már jobban lett. Másnap csak hőemelkedése volt és kicsit evett, valamint sokat ivott, így Húsvét hétfőn elindultunk Anyukámékhoz.

Kedden este és szerdán egész nap ment a hasa, mint kiderült, a két vírus kikészítette a gyomrát-immunrendszerét. Szerencsére otthon (Anyukáméknál) van egy jó orvos, akihez elvittük Lórit, ő homeopátiás immunerősítőt adott és lézeres akupunktúrát javasolt, amit 5 napon keresztül, szombaton és vasárnap is kapott. És egy napig csak innia volt szabad (illetve egy banánt mertünk neki adni), szegénykém teljesen kiéhezett, de utána tényleg jobban lett.
Remélem ilyesmiben senkinek sem lesz része!

Gergő és Lóri

Tánc Sárával

Izmos férfi felsőtest :)

Macifiú

Lóri eszik

Papáéknál

Pár napot a szüleimnél töltöttünk, mivel Papa 60 éves lett.

Lórinak mindig nagy élmény ott lenni, mert nagyon szereti Mamát és Papát.
És ott van Mini cica és Mokka kutya, no meg rengeteg madár, az etetőknél akiket Lóri meg is figyelt. A cicát szívesen meg is simogatja, a kutyától mérete és szaglászós természete miatt viszont picit fél.
És most is, mint legutóbb, karácsonykor, nagy hó esett, amiben Lóri szívesen hempergőzött. :)
Sajnos baleset is történt, Lóri megégette az ujjait a kandallónál. Természetesen rengetegszer figyelmeztettük, hogy meleg és nem szabad közel menni, mégis győzött a kíváncsisága... Szegénykém két órán keresztül csak sírt, de hála a hideg víznek és az aloenak , no meg a vidám természetének utána már nem volt semmi baj és szépen gyógyul a keze is.
Szombaton Szegeden jártunk étteremben, ott ünnepeltük Papa szülinapját. Lórinak nagyon tetszett, mivel rengeteget tudott szaladgálni és ott volt Gergő is, aki sok puszit kapott Lóritól. :)

4D

Végül győzött a kíváncsiság és Tomival elmentünk 4D ultrahangra. :) Lórival is dr. Róna Istvánnál jártunk, akivel maximálisan meg vagyok elégedve és csak ajánlani tudom mindenkinek, nagyon kedves és lelkiismeretes.
Kicsikénk vígan fickándozott és állandóan az arca elé tette a kezét. És ami a legfontosabb, hogy biztosan fiú, úgyhogy Lórinak kisöccse lesz. :)

Fiú vagy lány?

Ez a kérdés, amit még egyelőre mi sem tudunk biztosan. Két hete a magánorvosom lányt tippelt, a múlt heti kórházi genetikai ultrahangon pedig mintha fiú lett volna.
Bármennyire is nem vágytuk konkrétan se kislányra, se kisfiúra, csak azon izgultam mindig, hogy egészséges legyen, néha bizony idegesít a bizonytalanság. :) Én már csak ilyen kis kíváncsi természetű vagyok, nem tagadom. Még a 4D ultrahang lehetősége is megfordult a fejemben, bár két hét múlva esedékes a következő ultrahang az orvosomnál.
Egyébként mikor megtudtam, hogy az első babánkat várjuk, sokáig akkor is azt éreztem, hogy mindegy, mi lesz. Aztán jött a megérzésem, hogy biztosan lány, nekem csak lányom lehet! És a környezetemben ezzel szinte mindenki így volt, fiúra szinte senki sem tippelt. Amikor a 18. heti ultrahangon bebizonyosodott, hogy fiú, el se hittem és kellett pár nap, mire hozzászoktam a gondolathoz. Persze Lórit senkiért sem cserélném el, és pont azért, mert annyira szeretjük és olyan kis vidám, hálás, ragaszkodó kisfiú, nem is vágyunk feltétlenül kislányra. Tényleg annyira közhely, hogy az egészség a legfontosabb, de ez így van, és én még arra vágyom, hogy Lóri és a kistestvére nagyon szeressék majd egymást. :)
Szerintem annak sincs jelentősége, hogy mások-e a terhességek, én Lórival jóval kevesebbet izgultam, szinte csak az ultrahangok előtt voltam ideges és valahogy könnyebbnek és gondtalanabbnak tűnt az egész várandósság, pedig sokat túlóráztam. Nekem a mostani pocakom is más formájúnak tűnik, vaskosabb lettem, pedig kilóban nem mutatkozik nagy eltérés.
A magzatmozgást már érzem, főleg este és reggel jelentkezik Mocorogi. :)

Állathangok

Apa papucsa

Zokni (nélkül)

Nem tudom, más baba hogy viszonyul a zoknihoz, Lóri mindig is imádta levenni. Mostanában ez még párosul azzal is, hogy a szöszöket szedegeti a lábujjai közül. Be kell valljam, ebben a dologban rám ütött, és még abban is, hogy nagyon csiklandós a talpa. :)

Lapozgató

Ismerkedés

Lóri nagyon barátságos kisfiú, nem fél az idegenektől. Általában mindenkivel szemben nagyon barátságos, és szeret is ismerkedni.
Télen nem szeretek vele boltba menni, a sok öltözés miatt, meg félek, hogy rámelegszik a ruha, kint pedig fázni fog. És ugye itt az influenza szezon is, ami miatt nagy tömegbe biztosan nem megyünk.
A héten mégis kivétel történt, ugyanis Anyukámmal hármasban mentünk vásárolni, igaz, délelőtt és nem túl forgalmas boltokba. És Lórinak vettünk cipőt, úgyhogy muszáj is volt magunkkal vinnünk.
Lóri nagyon élvezte a vásárlást, meg a boltokban hallható zenére is mindig táncra perdült. :) A cipőboltban felfedezte a mesecsatornát, majd kinézett magának egy kislányt és nem tágított mellőle. A kislány azonban észre sem vette, Lóri hiába ment közel hozzá és kurjongatott neki. Végül a kislány anyukájával együtt fizettünk a pénztárnál, így könnyebb volt az elválás.
A másik üzletben az eladólányoknak produkálta magát Lóri, a ruhaállványokba kapaszkodva táncolt a zenére, majd bújócskázott a próbafülkében. És sírt, mikor ki kellett jönnie és integetett a lányoknak. :)
A kedvenc ruhaboltunkban van egy eladó, aki nagyon szereti Lórit, már jött is elénk, amikor meglátott bennünket és vitte Lórit a játszósarokba. Azt hiszem, ilyen elkelne pár boltba. :) Lóri vidáman szaladgált, de mindig visszatért a kis asztalhoz és az ottani játékokhoz. Sajnos itt is volt nagy sírás, mikor elindultunk hazafelé...
Cukrászdában is jártunk a héten. Lóri csendes szemlélőként először felmérte a terepet, kivel érdemes ismerkedni, majd a szomszéd asztalnál ülő, 30-35 év körüli lánytársaságra esett a választása. A háttal ülő lánynak simogatta meg a hátát, aztán elölről is megnézte. :D A lányok persze azon nevettek, hogy nem akadály a korkülönbség. :)

Cipekedős

Lóri szereti mutatni az erejét, még rendesen bele is vörösödik az erőlködésbe. :)


De azt is szereti, ha kis helyekre bebújhat. :)

Nem lehet elég korán kezdeni...

az autóvezetést :)

Babona

Babonából nem írtam róla eddig, meg valahogy mostanában a blogírásra sem tudtam rávenni magam... Szóval: ismét babát várok, Lórinak kistestvére érkezik júliusban! :)
Magam sem gondoltam, hogy mindegy, fiú lesz, vagy lány, de most tényleg így érzek. Csak egészséges legyen és Lórival nagyon szeressék egymást, nekem ez a legfontosabb!
Lórit nagyon lánynak vártuk mind, úgyhogy mikor közölték a 18. heti ultrahangon, hogy fiú, én bizony el se hittem, annyira lányt éreztem. Gyorsan hozzá is teszem persze, hogy nekem sosem voltak jó megérzéseim. :)
Úgyhogy azt hiszem, a blogcím sem ideális, mert már nem csak Lóriról szól majd, de sebaj! :)
Lórinak egyébként mondogatjuk, hogy lesz kistestvére és anya hasában baba van, amit persze még nem ért, mert felhúzza a pólómat és keresi a babát, de nem látja (és ezt Tomi pólójával is megcsinálja :). Viszont valamit biztos érez, mert a terhességem 9. hetében teljesen elválasztódott szűk egy hét alatt. Így, egy hónap elteltével azonban még mindig eszébe jut a cici, amit azonnal meg is akar keresni és utána megnyugszik. Az én kicsi, 15 és fél hónaposom. :)

Kis vidámság

Karácsony és szilveszter

A Mikulás-ünnepség után Lóri megfázott, amiből hörghurut alakult ki, és én is beteg lettem, 3 hét kellett, mire meggyógyultam egy kis náthából.

Jó hosszú házi őrizetben voltunk, de szerencsére ez nem rontotta el a kedvünket. :) Lóri végig vidám volt és jó étvágyú, sokat játszottunk itthon.
24-én indultunk Anyukámékhoz, Lóri nagyon élvezte a kiruccanást, kivételesen az utat is szinte végigaludta. Karácsony első napján érkezett meg Tesóm és Gergő, ami nagyon felpörgette Lórit, állandóan a baba közelében akart lenni, ölelgette-puszilgatta. :) Még aludni sem akart, sem délelőtt, sem délután, sem este... Félt, hogy lemarad valamiről. :) Pedig a falusi levegőn eddig mindig könnyen elaludt és nem volt ritka a 3 órás délutáni szunyóka sem . :) Most pedig csak nagy nehézségek árán sikerült az altatás, vagy még úgy sem, kétszer a szánkóban aludt el a -10 fokos hidegben. :)

Aztán végre pár nap után visszatértek a dolgok a rendes kerékvágásba, de akkor meg már indultunk tovább, ugyanis Budaörsön búcsúztattuk az évet kedves barátainknál.
Lóri itt is nagyon jól érezte magát, tényleg olyan szerencsénk van vele, hogy ilyen könnyen barátkozik. Sokat táncolt és rohangált, produkálta magát. Az alvás itt már nem jelentett gondot.